Az inkontinencia latin eredetű kifejezés, jelentése: magánál nem tartó.

Az inkontinencia fajtái:

• Széklet inkontinencia
• Vizelet inkontinencia

Mitől válhat valaki vizelet inkontinensé:

A vizelet inkontinenciát az öregedés természetes velejárójának tartják –a valóságban azonban az emberi szervezet öregedésén kívül számos más tényező is kiválthatja a vizelet inkontinenciát. Ide sorolhatók a hormonális zavarok, az elhízás, a terhesség harmadik trimesztere, a nagyszámú szülés, a kis medencei műtétek, a gyógyszerek,(gyógyszerek és izomlazítók) az izom- és idegrendszer betegségei sérülései valamint a pszichés zavarok. A vizelet inkontinencia nem csak az idősebb korosztályt érinti és előfordulhat a fiatalabb populáció körében is. Különböző korú embereket érinthet, és a szervezet különböző fizikai változásai idézhetik elő. Íme néhány példa ezekre a zavarokra:

• a vizeletrendszer fertőzései,
• székrekedés,
• egyes gyógyszerek mellékhatásai.

A vizelettartás hiánya azonban más, tartós okokra is visszavezethető. Például:

• a húgyhólyagot tartó izmok gyengülése,
• a vizeletrendszer betegsége,
• a húgyhólyag izmainak túlzott reakciója (érzékenysége),
• a vizelet húgyhólyagból történő távozásának akadályozása (például prosztata-megnagyobbodás következtében), neurológiai zavarok.

Az International Continence Society Szabványügyi Bizottság az alábbiak szerint osztotta fel a vizelet inkontinencia különböző fajtáit:

1. Késztetés inkontinencia (urge incontinence)

Késztetés inkontinencia

Ez a fajta inkontinencia vizeletelfolyásban nyilvánul meg, amit a húgyhólyag telítettségének érzése kísér. A vizeletelfolyás lehetséges okai:

• a beteg nem ér ki időben a mellékhelyiségbe,
• sürgető késztetést érez a folyóvíz hangjától, illetve a folyóvíz sugarának érintésétől, még akkor is, ha kevés folyadékot iszik
• Ez a fajta inkontinencia a mellékhelyiség gyakori, pl. kétóránkénti használatában is megnyilvánulhat napközben és éjszaka egyaránt. Néha a beteg éjszaka bevizel.

2. Terhelési inkontinencia (stress incontinence)

Terhelési inkontinencia

A terhelési inkontinencia, másnéven stressz inkontinencia során a vizeletcsepegés fizikai terhelés vagy bizonyos meghatározott tevékenységek közben jelentkezik.

Ez a hasüreg hirtelen nyomásnövekedésével függ össze, ami a betegnél önkéntelen vizeletvesztéshez vezethet. Mindez a hasfal megfeszítése során következik be:

• tüsszentés, köhögés, nevetés során,
• a székből vagy az ágyból való felállás, felkelés során,
• járás és tornagyakorlatok közben

Ez a fajta inkontinencia a medence izmainak, vagyis a külső záróizmok gyengülésével függ össze. Leginkább a többször szült nőket, a túlsúlyos embereket, és, az időskori izomsorvadás következtében az időseket érinti.

3. túlfolyásos inkontinencia (overflow incontince)

túlfolyásos inkontinencia

Ennél az inkontinencia fajtánál a betegnek az az érzése, hogy telített a húgyhólyagja, és hogy soha nem ürül ki teljesen. Oka a vizeletet elvezető húgycső elzáródása. Leginkább a férfiakat érinti a prosztata mirigy megnagyobbodása következtében, melyen a húgycső keresztülhalad, és a megnagyobbodás miatt beszűkül. Ebben az esetben kis mennyiségű de állandó vizeletszivárgás lép fel, ezért gyakran vizeletcsepegős inkontinenciáról szokás beszélni. Ez a fajta inkontinencia a nőket is érintheti, a kiváltó okok között pedig különböző duzzanatok és csomók szerepelnek.

Erre az inkontinencia fajtára továbbá az jellemző, hogy a hólyagban mindig marad vizelet, a hólyag soha nem ürül ki teljesen, ami gyakran gyulladásos állapotok kialakulásához vezet. A túlfolyásos inkontinenciával érintett betegek egy része a napközben és éjszaka egyaránt fellépő vizeletvesztés ellenére nem is érzékeli, hogy telített a húgyhólyagja.

A teljes felsoroláshoz meg kell említenünk a neurogén- és sipoly inkontinenciát is.

4. Neurogén inkontinencia (reflex incontinence):

Ez a fajta inkontinencia az idegrendszer működésének zavaraival függ össze. A beteg nem érez nyomást a húgyhólyagban, amely automatikusan és teljes mértékben kiürül. Ez a fajta inkontinencia leginkább a gerincsérült embereket érinti, akik teljes bénulásba (tetraplegia), részleges bénulásban (paraplegia) illetve sclerosis multiplexben szenvednek.

5. Sipoly inkontinencia

Ez a legritkább, állandó vizeletvesztéssel járó forma, mely során a vizelet, pl. közvetlenül a hasüregbe távozhat. Leggyakoribb oka fejlődési rendellenesség. Ez a fajta inkontinencia sebészeti módszerekkel kezelhető!!! Kivételt képez a sebészeti sipolyképzés krónikus bélgyulladás esetén.

AZ INKONTINENCIA SÚLYOSSÁGÁNAK FOKOZATAI

Az inkontinencia súlyosságának fokozatai a 4 órás időszak során kiválasztott vizelet (ml-ben megadott) átlagértékéhez viszonyítva kerültek felosztásra

• csöpögő inkontinencia 50ml-ig
• könnyű inkontinencia 50-100ml
• közepesen súlyos inkontinencia 100-200ml
• súlyos inkontinencia 200-300ml
• nagyon súlyos inkontinencia 300ml felett

Figyelem: a súlyos és nagyon súlyos vizelet-inkontinencia, széklet-inkontinenciával is párosul.

A széklet inkontinencia definíciója:

A széklet és a bélgázok visszatartása fölötti kontroll elvesztése. Lehet tartós és átmeneti.

A tartós széklet inkontinencia mögött gerincvelő károsodás (sérülés vagy tumor), neurológiai betegségek, eszméletetlen állapotot előidéző betegség állhat.

A betegség tünetei:

A beteg nem tudja szabályozni a székletürítését. A beteg kellemetlen szagot áraszt, ezért kerüli a társaságot.

A rendellenesség nyolcszor gyakrabban fordul elő nők, mint férfiak körében. Ugyanakkor nagyon sok eset rejtve marad, hiszen itt talán még a vizeletinkontinenciánál is erősebb a szégyenérzet. Ezt az is jelzi, hogy a székletinkontinenciában szenvedők fele meg sem említi orvosának a problémát.

Okok: a végbél működését 3 dolog befolyásolja: a végbélzáró izmok nyomása, a végbél tárolókapacitása és a végbél érzékelése. A székletinkontinenciát legtöbb esetben izomkárosodás okozza. Nőknél ilyen károsodás gyakran következik be a szülés során. A fiatal nők képesek az izomgyengeséget ellensúlyozni, de a menopauza során izomzatuk gyengülésével és a medence tartószerkezetének meglazulásával együtt már jelentkezhet a probléma. Mindemellett gyulladásos bélmegbetegedések és végbél körüli területen keletkezett tályogok is lehetnek az inkontinencia kiváltói.

Széklet-visszatartási képtelenséget a végbél táguló képességének csökkenése is okozhatja, amely miatt lerövidül a széklet érzékelése és a bél ürítésének sürgető szükséglete közötti idő.

Van megoldás: nagyon fontos, hogy akiknél jelentkezik a probléma, gondos orvosi kivizsgáláson essenek át, hogy a kiváltó okokat feltárják. a kórelőzmény elemzése, a fizikai vizsgálatok és a kiváltó ok, valamint a súlyossági fok meghatározása után lehet hozzáfogni a kezeléshez.

A betegség hátterében feltételezhető anatómiai és idegrendszeri rendellenességeket vizsgálatokkal próbálják kimutatni. Ide értendő a végbél és a végbélnyílás, valamint a végbél körüli érzékelés ellenőrzése, és általában a szigmoidoszkópia is. További vizsgálatok, például a medence körül található idegek és izmok működésének vizsgálata is indokoltak lehetnek. A betegség gyógyításában az első lépés a rendszeres székelés elérése, melynek során formált széklet távozik. Ezt étrendi változtatásokkal, kevés rost hozzáadásával általában el lehet érni. Sikertelenség esetén a bélmozgásokat lassító szer, például loperamid segíthet.

Emellett néhány otthon is elvégezhető végbélizom-erősítő gyakorlat elsajátítása is ajánlott. Más esetekben az ún. biofeedback eljárás alkalmazható, amelynek célja a páciens érzékelő képességének javítása, hogy a végbélbe érkezett és távozásra kész székletet érzékelje és segítse az izmok erősödését. Az anális izmok sérülése sebészeti úton is javítható. A végbélnyílás izmait (záróizmát) azok megfeszítésével és elernyesztésével lehet erősíteni, így a betegség visszatérése megelőzhető. Biofeedback módszerekkel a záróizmok fejleszthetők, a végbél érzékenysége a széklet jelenlétére fokozható. A biofeedback a motivált betegek 70%-án segít.

Sokszor a végbélben gyulladást kiváltó betegségek állnak a háttérben, ezek megfelelő kezelésével szintén megszüntethető vagy enyhíthető az inkontinencia. Illetve jelenleg is folyik olyan mesterséges végbélzáró izomzat kifejlesztése, amely segítségével a súlyos széklet-visszatartási problémával küzdő páciensek kezelése is megoldhatóvá válik.

Ha a betegség továbbra is fennáll, az esetek egy kis részében műtét vezethet eredményre - akkor, ha az ok a végbélnyílás sérülése vagy anatómiai rendellenessége. Végső esetben kolosztómia (a vastagbél és a hasfalon vágott nyílás összekötése) végezhető. A végbélnyílást ekkor lezárják, a széklet pedig a hasfalon elhelyezett, lecsatolható műanyag zacskóba kerül. A kolosztómának nem feltétlenül kell véglegesnek lennie.

Átmeneti széklet inkontinencia – főleg időskorban – enterális fertőzés következtében kialakuló nagyfokú hasmenés következtében alakul ki. A tartási képtelenséget vízszerű széklet megjelenése a hasi görcsők és a napi akár 20-30 szoros székletürítés együttese okozza. Az együttes tünetek miatt jelentkező székelési ingert követően az egyénnek nincs ideje eljutni a mellékhelyiségig. A bélfertőzés lezajlását követően a széklet normalizálódik s így az átmeneti széklet inkontinencia megszűnik.

Nagy mennyiségű hashajtó bevételét követően is hasonló tünetek jelentkezhetnek, mely szintén átmeneti széklet inkontinenciát okozhat.

A hashajtó hatásának lezajlását követően az átmeneti széklet inkontinencia szintén megszűnik.

Említést érdemel az idős, kevés folyadékot fogyasztó egyéneknél előforduló széklet beszáradást követő szkiballum kialakulása, mely állandósult székelési ingerrel jár, s a „dugó” fölötti részről székletcsurgás alakul ki, melyet sok esetben hasmenésként diagnosztizálnak. A beszáradt széklet eltávolítását követően a székletcsurgással együtt az átmeneti széklet inkontinencia is megszűnik.

A felnőtt korban létrejövő széklet inkontinencia nagyon gyakran társul vizelet inkontinenciával is.